Jellemzően az adásvételi szerződés megkötésekor, – de az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépése óta akár a szerződéskötést megelőzően vagy az után – foglaló átadására kerülhet sor. Ma már foglalóként csak pénzösszeg átadására kerülhet sor. Korábban foglaló lehetett más dolog is, azonban nehézkes volt más dolgok kétszeresét meghatározni a visszaadáskor, ezért ma már csak pénzt lehet foglalóként átadni. A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. A kötelezettségvállalás jeléül már az előleg, és nem a foglaló szolgál.
A foglaló összege a vételárba beleszámít, tehát amennyiben a szerződést teljesítik, a vételár a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló a vevőnek visszajár. Az előleghez képest a legnagyobb különbség, hogy a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni, míg az előleg mindenképpen visszajár, bármely okból hiúsul meg a szerződés teljesítése.
Fontos szabály még, hogy a foglaló elvesztése, vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít. A kétszeresen visszatérítendő, vagy elveszett foglaló azonban nemcsak a kártérítés, hanem a kötbér összegébe is beszámítandó. A bíróság a túlzott mértékű foglalót csak a kötelezett kérelme esetén mérsékelheti. A bírói gyakorlat jellemző módon a szerződési érték, ellenérték 10%-a alatt nem tekinti túlzottnak a foglaló mértékét – míg 10% fölött az eset körülményeitől függően mérlegeli.
A foglaló érvényessége változatlanul nincs írásbeliséghez kötve – az írásbeliség elmaradása azonban bizonyítási problémákat vethet fel. Az adásvételi szerződésben mindenképpen rögzítjük a foglaló átadását.
Posted in: fogalmak, Ingatlan adásvétel